A készségek európai évének lezárásával a Bizottság cselekvési tervet dolgoz ki a munkaerő- és készséghiány kezelésére

Valamennyi uniós tagállamban nő a munkaerő- és készséghiány, és e probléma megoldásának középpontjában a munkaerőpiaci részvétel javítása áll. Az általános uniós foglalkoztatási ráta javulása ellenére nyilvánvalóak a készségek terén mutatkozó hiányosságok. Ez különösen igaz az olyan hátrányos helyzetű csoportokra, mint a menekültek és bevándorlók, a nők és a fiatalok. 

Az Eurostat becslése szerint a mai 20–64 év közötti népesség 21%-a továbbra sem aktív, és célzott támogatást igényel a munkaerőpiacra való belépéshez. Ez azt jelenti, hogy számtalan lehetőség kihasználatlan marad.

A nagy hiány: mekkora a szakadék, amivel szembenézünk? 

Az uniós gazdaság minden méretében és ágazatában működő vállalatok a készséghiányról számolnak be, ami különös kihívást jelent a kkv-k számára. Egy nemrégiben készült Eurobarometer felmérésben 5 kkv-ből 4 azt állította, hogy nehéz számukra megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat találni, és több mint felüknek nehézséget jelent a szakképzett munkaerő megtartása. E szakadék mérése és áthidalása érdekében a Bizottság 42 foglalkozást azonosított, amelyeket az egész EU-ra kiterjedő hiányszakmának tekint.A munkaerőhiány minden ágazatban továbbra is fennáll.

A zöldebb és digitálisabb gazdaságra való átállás már most is hatással van az általunk ismert készségekre, és ez további eltéréseket okozhat a készségek és a munkaerőpiac igényei között. A becslések szerint a megújuló energiaszektorban 3,5 millió új munkahely nyílik meg 2030-ra. Az Európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló 2023. évi jelentés (ESDE) szerint 2030-ig a nettó nulla stratégiai technológiák gyártásával kapcsolatos átképzési és továbbképzési beruházási igények a becslések szerint 1,7 és 4,1 milliárd euró között mozognak. Ez különböző forgatókönyvek szerint 198 000-tól akár 468 000 további munkahelyet jelenthet.

Az előrejelzések szerint az olyan fejlett technológiák, mint a mesterséges intelligencia és a big data fokozott elterjedése szintén fellendíti a foglalkoztatást, de súlyosbítja a készséghiányt.

A hátramaradottak felzárkóztatása

Az uniós munkaerőpiac kiaknázatlan potenciáljának nagy része a digitális átállás mögött lemaradó társadalmi csoportok aktiválásától függ. Ez különösen igaz a nőkre, az alacsonyabb képzettségű felnőttekre, a menekültekre és a bevándorlókra, valamint az idősebb és fiatalabb emberekre. E csoportok alacsonyabb munkaerőpiaci részvétele további hiányokhoz és szűk keresztmetszetekhez vezet. A nők potenciális hozzájárulása az aktivitási ráta növeléséhez az említett csoportok közül a legmagasabb, ami 2030-ra mintegy 17,3 millióval több aktív embert jelentene.

A cselekvési terv: a sikerhez vezető út

Az EU nem a nulláról indul. A cselekvési terv a készségek európai évének, az egész EU-ra kiterjedő ernyőkampánynak az egyik legfontosabb eredménye, amelynek célja, hogy az emberek minőségi munkát kapjanak, és olyan készségeket, amelyekkel kitűnhetnek ebben a munkában. Emellett épít az uniós és tagállami szinten már működő számos szakpolitikai és finanszírozási mechanizmusra, valamint a társadalmi partnerekre is, akik konzultáltak a tervről. Épül továbbá a Szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv (European Pillar of Social Rights Action Plan) kezdeményezéseire, az európai szemeszter keretében nyújtott szakpolitikai iránymutatásra és az uniós finanszírozási támogatásra is,

A Készségfejlesztési paktum (Pact for Skills) keretében 3,5 millió munkavállaló részesült képzésben. A finanszírozás pedig követi a példáját. Az EU mintegy 65 milliárd eurót fektet be készségfejlesztési programokba, nevezetesen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközön (RRF) és az Európai Szociális Alap Pluszon (ESZA+) keresztül. Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos szavaival élve,

„Az európai munkaerőpiac válaszúthoz érkezett: a vállalkozások nehezen találnak munkavállalókat az üres álláshelyeik betöltésére, ez pedig hátráltatja őket. Lehetőségünk van arra, hogy több embert hozzunk be a munkaerőpiacra, felkészítsük őket a keresett állásokra, és fokozzuk Európa versenyképességét. A Bizottság számos intézkedést vezetett be a képzés fokozása, a munkakörülmények javítása és a társadalmi partnerek megerősítése érdekében, de ennél többet lehet és kell is tenni. Mindenki elkötelezettségével fordulóponthoz érhetünk a készségek és a munkaerőhiány terén, és olyan gazdaságot építhetünk, amely az emberekért működik.

A cselekvési terv megvalósítása alapvető fontosságú a készségekre és a foglalkoztatásra vonatkozó, 2030-ra kitűzött kiemelt uniós célok eléréséhez, amelyek a foglalkoztatás 78%-át és a felnőttek éves képzésben való 60%-át célozzák meg. A terv öt cselekvési területet tartalmaz:

• Alulreprezentált személyek támogatása a munkaerőpiacra való belépésben 
• A készségfejlesztés, a képzés és az oktatás támogatása 
• A munkakörülmények javítása 
• A munkavállalók és tanulók unión belüli méltányos mobilitásának javítása 
• Tehetségek bevonzása az EU-n kívülről 

További olvasmány 

Töltsd le az Európai Bizottság cselekvési tervről szóló közleményét. A tisztább és felhasználóbarátabb nézetért töltsd le a tájékoztatót. Kövesd a legújabb fejleményeket egyenesen az Európai Bizottság honlapján.